Ketyeg az óra: az Európai Unió eljárást indított Ausztria ellen – éppen Magyarország helyére kerül

Bécsben már a szégyenről beszélnek.

Az első száz nap után még egyben van az osztrák hárompárti koalíció – valahol ez is eredmény a kormányzat nélküli sodródás után.
Túlélte a tavaszt Ausztria hárompárti koalíciója. A március 3-án az Osztrák Néppártból (ÖVP), az Ausztria Szociáldemokrata Pártjából (SPÖ) és az Új Ausztria és Liberális Fórumból (NEOS) megalakuló kormányzat igazi kényszerházasság, rögtön három szereplővel. Emlékezetes: a tavaly szeptemberben tartott szövetségi parlamenti választást egyértelműen a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyerte meg a voksok 28 százalékával, amivel 57 képviselőt küldhetett a törvényhozásba. A néppárt 26, a szocdemek 21, a liberálisok 9, az Osztrák Zöldpárt (Die Grünen) pedig 8 százalékot ért el. Az államrend erői, élükön a zöldektől érkező Alexander Van der Bellen szövetségi elnökkel mindent megtettek a szabadságpárt hatalomra kerülése ellen. Elsőre is a vesztes ÖVP és az SPÖ koalícióját erőltették, de hosszú ideig tartó tárgyalások után sutba dobták. Másodszori nekifutásra csak megkapta a választáson győztes FPÖ a kormányalakítási megbízást, és megpróbált a néppárttal egy tisztán jobboldali koalíciót létrehozni. A kísérlet végül a kisebbik erő túlzott étvágya és követelései miatt megbukott – az FPÖ csak teljes arcvesztéssel tudott volna így hatalomra kerülni. Harmadszori nekifutásra aztán végül összeadta magát a néppárt a szocialistákkal és a liberálisokkal, hogy számszerűleg stabil, ideológiailag és szakpolitikailag azonban törékeny koalíciót kössön az ÖVP második vonalából előlépő Christian Stocker kancellárrá emelésével.